A. K�na: a Taoizmus {…}

“Az �s�knek �s a f�ld �s az �g term�kenys�g�nek igen r�gi kultusza maradt fenn K�na �skor�b�l �s sz�mtalan ritusban �s szertart�sban fejez�dik ki. K�s�bb a buddhizmushoz meglehet�sen hasonl� vall�s fejl�d�tt ki, amely annyira a buddhizmus hat�sa alatt volt, hogy neh�z elv�lasztani t�le: a taoizmus. A taoizmus nagy b�lcse Lao Tze, aki Krisztus el�tt a hatodik sz�zadban �lt. Neki tulajdon�tanak egy j�form�n �rthetetlen k�nyvet, amelynek Tao Te King a c�me. A Tao eredetileg az �g mozg�sa volt, amelynek a k�zpontja az �szaki sarok. Valami motorf�le mozgatja a vil�got e tengely k�r�l. A Tao egy l�ny, amely �gy fejti ki �nmag�t, hogy egyszersmind kifejleszti a l�nyeket az � legnagyobb hasznukra. A Tao hozta l�tre a h�m �s n�st�ny elvet, az eget �s a f�ldet, amelyek egyes�l�s�kkel l�trehozt�k a l�nyeket. Nincs semmi k�l�n�s eredetis�g mindabban, amit a taoizmusr�l meg�rt�nk. Kezdetben aff�le tudom�nyos �s politikai filoz�fia lehetett, amely a falu anat�mi�j�t hirdette, az egyszer� �s b�k�s �letet: bizony�ra a k�nai paraszt �leteszm�ny�t fejezte ki.

A kereszt�ny id�sz�m�t�st megel�z� �s k�vet� sz�zadok folyam�n a taoizmus vall�ss� alakult �t, papokkal, templomokkal, majd a buddhizmus p�ld�j�ra kolostorokkal. Valamennyi n�pies babona, amelyek az igazi k�nai vall�st szolg�ltatj�k, bet�rt a taoizmusba, m�g ink�bb, mint a buddhizmusba. A taoista papok �s szerzetesek elk�sz�tett�k a hossz� �let elix�rj�t �s a halhatatlans�g orsz�gaiba utaztak, tetsz�s szerint v�ltoztatt�k hely�ket t�rben �s id�ben: ma is ezt teszik. Lao Tze isten lett, �pp�gy, mint Buddha. Egy r�gi k�nai kritikus kijelentette, hogy a taoizmus mindent �tadott a buddhizmusnak, ami j� volt benne �s cser�be megkapta a buddhizmusb�l mindazt, ami benne rossz. {…}

B. Jap�n

A jap�n m�v�szet szint�n csod�kat hozott l�tre, amelyeknek csak kis t�red�k�t ismerj�k. De a jap�n vall�s a mi szem�nkben ugyancsak n�lk�l�zi az eredetis�get gondolati t�ren.

Jap�nban a buddhizmus van uralmon, amely egy r�gebbi vall�s, a sintoizmus f�l� rak�dott. A sintoizmus ben�pes�tette a f�ldet az istenek lesz�rmazottaival, akik a csillagokkal tartanak rokons�got. A hallottaknak hatalmuk volt. Bizonyos tiszt�t� szertart�sokat alkalmaztak az egy�nekre �s az eg�sz nemzetre, ma is alkalmazz�k. Alig rendszerezett primit�vizmus jellemzi ezt a vall�sos cs�kev�nyt, amely 1868 �s 1884 k�z�tt �llamvall�s volt; a jap�nok az�ta bel�tt�k t�ved�s�ket.

A buddhizmus nagysz�m� szekt�ban vir�gzik, amelyek a m�r eml�tettekhez hasonl�tanak. Legfurcs�bb tal�n a zen szekta, amely a k�z�pkorban keletkezett, ez elveti a szent iratokat �s �tadja mag�t az elm�lked�snek. A zen-f�le buddhizmus, amely saj�tos jap�n v�ltozata Buddha szerencs�tlen tanainak, a katonai kasztok vall�sa lett. Tal�n ez b�ntotta volna legjobban Buddh�t, aki ellens�ge volt minden er�szaknak, s�t minden cselekv�snek is, a katasztr�f�k sorozat�ban, amelyek eszm�it �rt�k. De a jap�nok a buddhizmusnak ebb�l a v�ltozat�b�l az egyszer�s�g, a fegyelem, a gondolati �sszpontos�t�s vall�s�t csin�lt�k, amelynek sz�p, klasszikus modora van. A jap�n katonai becs�let k�dexe, a Bushido a buddhizmus hat�sa alatt nem tulajdon�t jelent�ss�get a hal�lnak �s ebben mindennek ellen�re Buddha egyik gondolata �l tov�bb �si ellens�geiben, a katon�kban. {…}”

Saurat, – aki a londoni egyetem tan�ra volt – a harmincas �vek elej�n �rta ezt a m�v�t, magyarul 1935-ben jelent meg munk�ja, ebb�l val� a fenti id�zet.