Minden von�snak van egy elnevez�se. Az �br�ra kattintva let�lthet� a t�bl�zat pdf-f�ljban. Ezen szerepelnek a von�sok nevei k�naiul �s kiejt�s�k szerint is.

Vannak tov�bb� az egyes von�sok ecsettel val� le�r�s�nak is szab�lyai. El�bb azonban az �r�sjegyek fel�p�t�s�r�l essen sz�.
A k�nai �r�sjegyek mindegyik�nek van egy �n. "von�ssorendje", ami pontosan meghat�rozza, hogy az �r�sjegyeket fel�p�t� (ecset)von�sokat milyen sorrendben kell hegh�zni. Ez nem puszt�n egy �nk�nyes szab�ly. Egyr�szt seg�t a bonyolultabb sokvon�sos �r�sjegyeket sz�pen �s helyesen fel�p�teni, m�sr�szt, mivel minden gy�knek minden �t tartalmaz� �r�sjegyben azonos a von�ssorrendje, �gy k�nnyebb� v�lik az �r�sjegyek tanul�sa. Harmadik el�ny�r�l a kalligr�fia olvas�s�n�l mutatok be egy p�ld�t, ugyanis a k�t�tt von�ssorrend n�lk�l lehetetlen lenne egyes szabadabb kalligr�fiai st�lusok elolvas�sa. V�g�l, de nem utols� sorban a legt�bb sz�t�r haszn�lat�hoz is elengedhetetlen a von�sok ismerete, ugyanis ennek seg�ts�g�vel tudjuk k�nnyen �s gyorsan megsz�molni egy �r�sjegy von�ssz�m�t, m�rpedig a legt�bb sz�t�rban van von�ssz�m szerinti index, valamint a gy�k�k is a von�saik sz�ma alapj�n vannak sorba rendezve. Ha egy �r�sjegyr�l nem tudok m�st, csak hogy pl. 8 von�sb�l �ll, innen m�r el tudok indulni a keres�s�re a sz�t�rban.

Egy p�lda a gy�k�k von�ssorendj�re a sz�gletes alakzatok rajzol�sa. Itt mindig a bal oldalt h�zzuk el�sz�r, majd a fels� �s a jobb oldalt. Ezut�n, ha a sz�gletes alakzat m�g beker�t m�s �r�sjegyelemeket, akkor azok k�vetkeznek a saj�t megfelel� sorrendj�kben, v�g�l a sz�gletes alak alja. Ezek a szab�lyok minden egyes gy�kre adottak, b�r a jap�n hivatalos sorrend �s a k�nai n�mely esetben elt�rhet egym�st�l. Az �br�n erre l�that� egy p�lda. Ebb�l is kit�nik, hogy az eml�tett elt�r�s sosem jelent�s �s az alapelvek mindk�t esetben v�ltozatlanok.

Ahogy az egyes von�soknak a gy�k�k�n bel�l megvan a sorrendje, �gy az egyes g�k�knek a sorrendje is adott egy �r�sjegyen bel�l. Az erre vonatkoz� szab�lyok sokkal egyszer�bbek. "Balr�l jobbra �s fentr�l lefel�". Azaz az egym�s melletti gy�k�kb�l el�sz�r a bal ut�na a jobboldalit rajzoljuk meg, az egym�s felettiekb�l pedig el�bb a fels�t, azt�n az als�t. Erre l�that� k�t p�lda az �br�n. Az als� p�ld�n a beker�t� gy�k a t�bbihez k�pest balra fent helyezkedik el, �gy teh�t mindenk�ppen �t kell el�sz�r megrajzolni, ezut�n a bel�l lev� gy�k�kre m�r alkalmazhat� a "balr�l jobbra..." szab�ly.

Az egyes von�sok ecsettel val� le�r�sa

Amint az eddigi �br�kon l�that�, valamint a gal�ri�ban is sz�p p�ld�kon megfigyelhet�, az ecsetvon�sok kor�ntsem egyszer� "cs�kok", �nmagukban is megvan a szerkezet�k. N�mely von�s vastagon kezd�dik, majd elv�konyodik �s ism�t vastag lesz. N�melyik v�kony t�skek�nt v�gz�dik, m�soknak a v�g�n kamp� van. A von�soknak ez a szerkezete pontosan az ecset haszn�lata folyt�n alakult ki, �s az erre vonatkoz� szab�lyok megtanul�s�val kezd�dik a kalligr�fia tanul�sa.
A szab�lyos (standard) �r�sst�lusban, �s a tov�bbiak erre vonatkoznak, p�ld�ul a f�gg�leges ecsetvon�sok szinte mindegyike egy sz�les, ferde "bunk�val" kezd�dik. A v�zszintes von�snak �ltal�ban a v�g�n van ehhez hasonl�. A n�gysz�gek jobb fels� sark�n megfigyelhet�, hogy egy ferde �let alkot� vastag sarka van. Ezeket mind-mind az ecset j�t�ka alak�tja ki. Egyr�szt az ecset h�z�s�nak ir�nya, m�sr�szt az hat�rozza meg, hogy az ecsetet mennyire nyomjuk oda a pap�rhoz, vagyis milyen sz�lesen h�zzuk a von�st. Ezeknek a megtanul�sa rengeteg gyakorl�st �s m�g t�bb gyakorl�st ig�nyel. Nekem az els� sz�momra is tetsz� f�gg�leges von�st egy �vnyi gyakorl�s ut�n siker�lt megh�znom, �s persze m�g nem t�k�letes.
A legfontosabb von�sokon bel�l az ecset �tj�t mutatja a k�vetkez� �bra:

A kis k�k nyilak az ecset fontosabb ir�nyv�ltoztat�sainak a hely�t jel�lik. L�that�, hogy p�ld�ul egy heng megh�z�sa sor�n az ecset t�nylegesen mennyivel nagyobb utat megtesz, mint amilyen hossz� v�g�l az ecsetvon�s maga.

Ezek a szab�lyok seg�tik a kalligr�fust abban is, hogy ne az ecset milyens�ge hat�rozza meg az ecsetvon�s milyens�g�t. Ha egy gyeng�bb min�s�g� vagy egy �regebb ecsettel ezen szab�lyok betart�sa n�lk�l egyszer�en v�zszintes vo�st h�zunk, annak a v�gei, de legal�bbis egyik v�ge cs�kozott vagy cs�ny�n sz�gletes lesz. Saj�t tapasztalatom is azt mutatja, hogy ellenben ha ezeket a szab�lyokat betartjuk (�s persze nagyon sokat gyakoroljuk az egyes von�sokat), akkor szinte "megszabadulhatunk az ecsett�l" abban az �rtelemben, hogy ak�rmilyen min�s�g� ecsettel tudunk sz�p von�sokat h�zni.

Saj�t magam azt tapasztaltam, hogy bizonyos gyakorl�s ut�n t�nylegesen is meg lehet szabadulni az ecsett�l, mint ezk�zt�l. Ha r� tudok �rezni a dolog �z�re, akkor b�rmilyen eszk�zzel tudok sz�p kalligr�fi�t alkotni. Fogkef�vel a f�rd�szobat�kr�n, vizes szivaccsal...stb. Ennek egy�bk�nt, m�rmint a vizes szivaccsal t�rt�n� kalligr�fi�nak k�n�ban nagy hagyom�nya van. Id�s k�naiak gyakran egym�ssal versengve, gyakran csak egyed�l, kez�kben botra er�s�tett szivaccsal �s v�zzel a nagy terek k�veire k�sz�tenek kalligr�fi�kat. Ezek term�szetesen p�r perc ut�n elt�nnek, de pont ebben rejlik a dolog t�n�keny sz�ps�ge.

(kattints a kis k�pekre, hogy nagyban l�thasd �ket)

Ahhoz, hogy az egyes ecsetvon�sokat helyesen �s sz�pen le lehessen �rni, helyesen kell az ecsetet haszn�lni.

Az ecset haszn�lata

A k�nai ecset k�pess�geinek kihaszn�l�s�hoz be kell tartani n�h�ny fontos szab�lyt. Ezek k�z�l az egyik legfontosabb az ecset tart�sa. Az ecset sz�r�nak a lehet� legink�bb f�gg�legesen kell �llnia �s azt h�rom ujjunkkal: a h�velyk, mutat� �s k�z�ps� ujjainkkal kel fognunk az �br�n l�that� m�don. A gy�r�s �s n�ha a kisujj is r�szt vesz az ecset megt�maszt�s�ban. Ha �gy fogjuk az ecsetet, akkor a csukl�val sokkal k�nnyebb az ecset hegy�nek magass�g�t szab�lyoznia a pap�r felett.
Ezt a tart�st megtanulni nem k�nny�, �m az �r�s gyakorl�sa sor�n id�vel r�j�ttem, hogy m�gis ez a legc�lravezet�bb tart�s.

El�fordul, hogy nagyon pici �r�sjegyeket kell �rni, ilyenkor m�g sz�ba j�het a hagyom�nyos eur�pai "cerkafog�s", az, ahogyan mi a goly�stollat fogjuk, de ilyenkor az ecset mozg�stere jelent�sen lecs�kken.

Fontos, hogy az ecsetet a haszn�laton k�v�l hogy kezelj�k, ugyanis sz�r�z�s n�lk�li, t��les vonalat h�zni csak a megfelel�en karbantartott ecsettel lehet. Ennek egyik fontos szab�lya, hogy sohase fogjuk meg az ecset sz�r�t k�zzel, ugyanis a k�z zs�ross�ga �rt neki. A m�sik legfontosabb, hogy az ecset sz�r�t lehet�leg hegyesre igaz�tva t�roljuk. Mivel teh�t ezt k�zzel nem tehetj�k, k�vetn�nk kell a k�nai szok�st, azaz a b� v�zzel tiszt�ra mosott ecset�nket hegyesre nyaljuk. Ezt teszik ezer �vek �ta.

Az ecset tart�sa az els� id�kben szokatlan �rz�s, �s nem is idomul hozz� k�nnyen a k�z, ez�rt gyakran remeg �s szinte ir�ny�thatatlannak �rzi, aki magpr�b�lja. (Pl. �n az els� id�kben). Ezen seg�teni a nem �r� k�zzel lehet �gy, hogy azt a csukl�nk al� fektetj�k, ezzel al�t�masztva az ecsetet tart� kezet. Nagyobb kalligr�fia k�sz�t�sekor vagy egy bizonyos gyakorlat megszerz�se ut�n ez m�r g�tol a mozg�s szabads�g�ban.

Az ecset haszn�lat�t m�r befoly�solja az ember szem�lyis�ge, hisz itt sz�letik maga a sz�p�r�s, vagyis a kalligr�fia. Megsz�letnek teh�t a k�l�nb�z� st�lusok.

A st�lusok

Az �r�sjegyek els� rendszerez�sekor azok m�g nem ecsettel le�rt, hanem t�bbnyire kem�ny anyagba karcolt, v�sett jelek voltak, �s ez a form�jukat is befoly�solta. Ennek a st�lusnak a neve PECS�T�R�S, ami arra utal, hogy a kezdetekt�l a mai napig ez az �r�s szerepel a hagyom�nyos k�nai pecs�teken leggyakrabban. Form�j�ra jellemz�, hogy sok hull�mos vonalat tartalmaz, �s szerkezet�ben m�g gyakran felismerhet�ek a k�p�r�s egyes elemei. Ez az �r�sst�lus, b�r els�sorban v�seteken tal�lkozni vele, el�fordul ecsettel festett kalligr�fi�kon is. Erre �s a t�bbi st�lusra is a gal�ri�ban tal�lni t�bb sz�p p�ld�t.

A k�vetkez� st�lus, a hivatalnoki, vagy KANCELLISTA st�lus. Itt az �r�sjegyek m�r egy szab�lyos n�gysz�gbe �rhat�k, �s ez innent�l kezdve a mai napig a k�nai �r�s saj�tja. Enn�l a st�lusn�l a v�zszintes von�sok s�kja m�g pontosan v�zszintes esetleg enyh�n hull�mos, a f�gg�legesek� pedig f�gg�leges, ami miatt ez a st�lus er�sen k�t�tt, form�lis benyom�st kelt.

Az ecset haszn�lat�nak fejl�d�s�vel alakult ki a SZAB�LYOS st�lus, amit standard �r�sm�dnak is neveznek, utalva arra, hogy ezt tekintik az ecset�r�s etalonj�nak. Ebben a st�lusban t�nnek ki az ecset k�pess�gei �s lehet�s�gei. Itt a v�zszintesek m�r enyh�n d�nt�ttek, aminek k�sz�nhet�en az eg�sz �r�sk�p k�nnyedebb� v�lik a hivatalnoki st�lushoz k�pest.

A forma felszabadul�sa fel� tett l�p�s a KURZ�V st�lus, amelyn�l a szab�lyok egy r�sz�t a kalligr�fus m�r fel�ldozza a szabad form�k�rt �s a gyorsabb �r�s�rt. Itt a v�zszintesek tov�bb d�lnek felfel�, �m erre a st�lusra m�r nem mondhat� el annyi szab�lyszer�s�g, mint az eddigiekre. Ez a st�lus sokkal nagyobb teret enged az �r�, ecsetforgat� szem�lyis�g�nek a kifejez�s�re. Ennek az �r�sst�lusnak egy sz�momra k�l�n�sen kedves m�vel�je Hui Cung cs�sz�r volt, aki a k�z�r�s�val �j st�lust teremtett. Rendk�v�l kecses, v�kony �m lend�letes vonalai "Karcs� Aranyvonal" n�ven, mint �n�ll� �r�sm�dot tartj�k sz�mon.

V�g�l a szab�lyok teljes felold�d�s�t jelenti a FOGALMAZ� �r�s megjelen�se. Ez m�r kifejezetten a gyors lejegyz�s c�lj�b�l sz�letett, megfelel�je a mi �r�sunkban a gyors, egy�ni k�z�r�s. Itt a sz�veg elolvas�sa m�r nagyon j� �r�s �s olvas�si k�szs�get k�vetel, mivel az �r�sjegyek n�h�ny von�ss� reduk�l�dtak �s gyakran egym�shoz is vanna kapcsolva. K�naiul �s jap�nul "f�-�r�s" (caoshu, sou-sho) n�ven emlegetik ezt a st�lust.

A fest�szet, a vall�s �s a kalligr�fia k�z�s hat�rvid�k�n helyezkedik el egy �rdekes, zen medit�ci�val �s kalligr�fi�val �sszef�gg� st�lus, a f�k�nt Jap�nban m�velt "enso", vagyis zen-k�r fest�se. Ez nem m�s, mint egyetlen ecsetvon�ssal egy szab�lyos, lend�letes k�r fest�se. Egy t�k�letes enso fest�se mag�ban foglalja minden kalligr�fia l�nyeg�t.

Koreai �s jap�n kalligr�fia

A k�nai �r�sjegyeken t�l szorosan k�t�dik a k�nai eredet� kalligr�fi�hoz a koreai �s jap�n kalligr�fia is, �s mindkett�nek megvannak a saj�t, k�nait�l elt�r� jellegei.

A koreai kalligr�fia els�sorban a k�nai �r�sjegyeket haszn�lja, mivel a koreai �r�sbelis�g kezdete �ta ez jelenti a m�velts�g igazi eszk�z�t. A hangul haszn�lata a kezdetekben is els�sorban a n�pt�megek sz�m�ra indult el, �s a mai napig sincs akkora becs�lete a kalligr�fi�ban, mint a k�nai �r�snak. Holott a hangul �r�sjegyek form�jukb�l ad�d�an csod�latosan festhet�k �s gy�ny�r� kalligr�fia �rhat� vel�k. Ezek st�lusa v�ltozatos, de els�sorban a kurz�v �s a szab�lyos st�lus jegyeit hordozz�k magukon. Ez abb�l is fakad, hogy a hangul-ban el�fordul� k�ralak� bet�kt�l (ng �s h) eltekintve a k�naival azonos form�kb�l �ll ez az �r�s is.

A jap�n kalligr�fia ezzel szemben els�sorban a szabad kurz�v �s f�-�r�st r�szes�ti el�nyben, ha saj�t �r�sjegyeit, f�leg a hiragan�t �rja le. Ez k�vetkezik abb�l is, hogy ez a rendszer feltehet�leg pont a f��r�son kereszt�l fejl�d�tt ki a k�naib�l